Drónok harca

Október első felében nemzetközi hadgyakorlat folyik Magyarország nyugati felében, mely kiterjed a délkeleti országhatárra is. A katonai csapatmozgások miatt nem csak forgalomkorlátozások és útlezárások nehezítik meg a lakosság életét, de a Magyar Honvédség figyelmeztetést adott ki amiatt is, hogy az érintett területeken – különösen a Balaton felvidék, a Bakony és az Alpokalja térségében – erős hanghatások is megzavarhatják a nyugalmat. 

A hadgyakorlat és a katonai csapatmozgások idejére rendkívüli, teljes légtérzárat rendeltek el a Dunántúl szinte egész területére, valamint a délkeleti határszakaszra – utóbbinál a migrációs tevékenység miatti rendőr-katonai jelenlét miatt amúgy is korlátozzák a légtér használatát. A hadgyakorlat idején, október 5-15 között az érintett területeken minden nagy hatótávolságú, nagy magasságban repülő, légtér engedélyhez kötött drón reptetése tilos, még az amúgy hivatalos, drónokra érvényes pilóta jogosítvánnyal rendelkezőknek is. A lezárt  területek közelében a fénykép-és videofelvételek készítésére képes engedély nélküli, játék vagy hobbi drónok reptetése is tilos, a tiltott drónhasználat miatt a hatóság akár milliós nagyságrendű bírságot is kiszabhat. 

Amerikai - magyar hadgyakorlat a Dunántúlon

A Magyar Honvédség szerint a légtérzárra egyrészt a légvédelmi eszközök, különösképpen a magyar és amerikai  katonai drónok reptetésének zavartalansága miatt, másrészt nemzet-és adatbiztonsági okok miatt van szükség.

Az adatbiztonság, a adatvédelem nagyon fontos eleme a drónokhoz köthető jogszabályoknak. A törvény szerint minden olyan drónt regisztrálni kell, ami nem játék, illetve minden magánszemélynek vagy jogi személynek regisztrálnia kell magát, aki játéktól eltérő eszközt működtet.Minden drón ilyen, melynek súlya meghaladja a 120 grammot, rendelkezik adatrögzítővel vagy a távpilótától messzebbre repül, mint 100 méter.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása szerint önmagában nem a drónok használata jelent adatvédelmi problémát, hanem a drónokra szerelhető kiegészítőkkel megvalósuló átlagtól teljesen eltérőnek mondható adatkezelés. A legfőbb eltérés az eddigi adatkezelésektől az, hogy még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül, amely látókör az eddigi hasonló technológiák használati tapasztalataival összevetve szokatlanul széles és igen gyorsan változtatható.

A drónokra szerelhető kamerák személyes vagy éppen ipari adatok rögzítésére is alkalmasak, ugyanakkor a drónok alkalmazása egyébként a konkrét adatkezeléseken túl is jelentős hatást gyakorolhat a magánszférára, hiszen önmagában a drón jelenlétének az érzékelése a magánszférába történő behatolás érzetét keltheti (konkrét adatkezelés hiányában is), illetve akár úgy is megvalósítható adatkezelés, hogy az érintett azt nem veszi észre, nem tudatosul benne.   

Az L-Tender Zrt. adatvédelmi szakjogászai szerint a kamerával felszerelt drónok használata során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi szabályok betartására is. A GDPR alapelveire minden esetben figyelemmel kell lenni, különösen a célhoz kötöttség, a jogszerűség és a tisztességes eljárás elveinek tekintetében. 

A szakértők hozzáteszik, minden esetben szükséges rendelkezni megfelelő jogalappal, jogos érdek esetén érdekmérlegelési tesztet is el kell végezni. Kiemelt figyelmet kell fordítani az érintett személyek tájékoztatására is, amely nagyobb területen történő használat esetén nem mindig olyan egyszerű. Láthatjuk tehát, hogy a drónok használata során számtalan adatvédelmi szabályt be kell tartani, ezért rendszeres használat esetén mindenképp érdemes adatvédelmi szakértővel felvenni a kapcsolatot.

Scroll to top