Megadtad az adataid? Üdvözölnek a csalók !

Csomagot, nagy borítékot hozott a postás vagy a futár.  Nevünkre,  címünkre, olykor telefonszámunk megjelölésével. Az online világban ez mindennapos, gyakran nem is tudjuk már fejben tartani, honnan,kitől, mit rendeltünk. Erre számítanak a csalók is, akik gyakorlatilag üres csomagokat küldenek, egy hangzatos, nem létező cég vagy szervezet nevében, s a trükkre csak akkor jövünk rá, mikor kifizetjük a nagy semmit.

 

Soha, senki ne dőljön be a váratlanul érkező tudakozós / szaknévsoros / telefonkönyves díjbekérő számláknak, boritékos csomagoknak!

Dörzsölt, profi csalók küldözgetik számláikat  illetve nem létező termékeiket az állítólagos “tudakozó”, “szaknévsor”, “cégadatbázis” megjelenéseinkről, vagy egy – állítólag- már futó “hirdetésünk” meghosszabbításáról – holott mi valójában soha, semmit nem rendeltünk tőlük.  Valóban nem, csak valahol kitöltöttünk egy nyereményjáték tesztet, valahol regisztráltunk valami ajándékért, s máris megszereték az adatainkat, hiszen azt a horgot ők dobták be egy körlevél formájában.  Ezzel még cégeket is sikerül átejteni, ahol a pénzügyekért felelős titkárnő a napi hat tucat hasonló levél között nem ellenőrzi, hogy valóban van- e ilyen szolgáltatása a vállalkozásnak, becsületes, jó adósok, ezért utal, fizet. A semmiért. 

Mert itt egyetlen szó sem igaz az állítólagos “leszerződésből”: A díjbekérőt elküldő  csalók mindössze a figyelmetlenségre és a jóhiszeműségre pályázva próbálják meg rávenni áldozataikat a hamis  “szolgáltatásaik” igénybevételére. A telefonos reklamációkat a legrafináltabb trükkökkel próbálják meg kivédeni, például beolvassák az egyébként bárhol elérhető, nyilvános cégadatokat annak “alátámasztására”, hogy lám,  valóban szerződést kötöttünk velük, máskülönben honnan is tudnák ők ezeket az információkat… 

Volt már példa arra is, hogy reklamáció esetén  fenyegetőzni is kezdtek, nyomatékosan felhívva a figyelmet az állítólagos “szerződésszegésünk” lehetséges jogi következményeire.

Ne dőljünk be, inkább kérjünk egy másolatot az általunk állítólag aláírt szerződésből, és amíg az meg(nem)érkezik, bátran tegyük le a telefont és “iktassuk” a díjbekérőt a fiók vagy a szemetes mélyére. A legfontosabb, azonnal forduljunk egy adatbiztonságban járatos céghez, majd az ő vizsgálatuk után jöhet az immár megalapozott rendőrségi feljelentés.

 

Bármilyen bosszantó is a dolog, ez a fajta “tudakozós lehúzósdi” nem új jelenség. Már egy évtizede  szedik áldozataikat az egyre dörzsöltebb és egyre profibb módon kommunikáló csalók – és mindig találnak újabb és újabb cégeket, vállalkozókat, magánszemélyeket, akiket több tízezer forinttól szabadítanak meg. 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2015-ben figyelmeztetett a díjbekérő fiktív számlákra és a trükkös szerződéskötési kísérletekre. Az interneten ma is aktuális téma lett az egyik számlagyáros “díszpéldány” (Országos Adatbázis Kft.), akik trükkjeivel tele van a Facebook. Az L-Tender Zrt. információi szerint jelenleg is folyik eljárás három nyíregyházi polgárral szemben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon, ám a csaló hálózat többi tagja jelenleg is működteti a boltot.

Megszereztük, milyen cégek nevében küldik a hamis számlákat, csomagokat: 

  • Országos Adatbázis Kft.
  • Telefonkönyv Kft.
  • Cégtelefonkönyv Kft.
  • Első Magyar Telefonkönyv Terjesztő Kft.
  • Kistérségi Telefonkönyv Kft.
  • Megyei Telefonkönyv Kft.
  • Országos Szakmai Telefonkönyv Kft.
  • Uniós Tudakozó Szolgáltató Kft.

Ha valakinek a fenti feladótól érkezik küldeménye, számlája, ne fizessen, kérjen segítséget szakértőktől vagy hívja a rendőrséget! 

 

Scroll to top