Nem csak felkavaró, jogsértő is lehet a Microsoft új fejlesztése

Hatalmas botrányt kavarhat mind adatvédelmi, mind kegyeleti jog szempontjából a Microsoft új technikai fejlesztése. Bill Gates kutatócsapata mesterséges intelligencia segítségével digitálisan feltámaszthatja  elhunyt szeretteinket, majdnem úgy, ahogy azt a Black Mirror sorozatban láthattuk.

Az egész alapja a már  2017-ben szabadalmaztatott chatbox.  A  mesterséges intelligencia és gépi tanulás azóta elért friss eredményeivel az új szoftver valósághűbb, az eredeti személyhez még jobban hasonlító másolat létrehozására lenne képes, “ami” aztán beszélgethetne a családdal és a barátokkal.  Ám nem csak képzelt barátokat alkothat vele a felhasználó, hanem megfelelő adatbevitellel az imperszonáció elhunyt szeretteinket is fel tudja támasztani digitálisan.

A program az elhunyt online tevékenységét veszi alapul, beemelve a folyamatba a halott után a digitális térben fennmaradt nyomokat, fényképeket, hangfelvételeket, közösségi média posztokat és aktivitást illetve üzeneteket. Ráadásul egy háromdimenziós képmegjelenítő avatart is terveztek a programhoz, amivel teljesen úgy értelmezhető, hogy valós, élő emberrel beszél valaki az online térben. A tesztek során egy 13 éves halott ukrán fiú személyiségét támasztották fel, a kísérletbe bevont chatelők nem is vették észre, hogy nem egy élő, hús-vér emberrel beszélgetnek.

A kísérlet nemrég nyilvánosságra került, a  Microsoft képviselői maguk is elismerték, hogy a feltámasztó chatbot felkavaró lehet ezért egyelőre nem is tervezték a forgalomba hozatalát. Ugyanakkor más fejlesztő csoportok is dolgoznak hasonló programokon, idő kérdése csak, mikor kínálják fel a piacon a szeretteiket elvesztett családoknak a digitális feltámasztást. 

Az Edinborough-i Egyetem  adatvédelmi szakértői  a Microsoft botrány hatására megvizsgálták, hogy mi történik az adatokkal, miután meghalunk. Jelenleg még a technológiailag legfejlettebb államoknak sincs  olyan törvénye vagy jogszabálya, ami a halál utáni digitális reinkarnációt szabályozná. Ha egyszer meghaltunk az adatvédelemhez való jogaink képlékennyé válnak, és az átlátható jogi környezet hiányában arra sincs módunk, hogy lemondjunk a digitális feltámadásról. Ez a joghézag szélesre tárja a szabad piac kapuit a vállalatok előtt, melyek például csevegőrobotokat készíthetnek bárki emlékeiből, az illető halála után. Ráadásul az alkalmazással az adatcsalók is visszaélhetnek, egy elhunyt bőrébe bújva, megtévesztve embereket, akik még nem tudnak az ismerős haláláról. Bill Gates saját maga bízott meg egy jogász csapatot a megfelelő törvényi háttér kidolgozására, ám a kritikusok szerint ezzel az adatvédelmi alappal kellett volna kezdenie  a cégnek, még azelőtt hogy belevágnak a feltámasztó szoftver fejlesztésébe.

Magyarországon az Infotörvény  csak az élő természetes személyek személyes adataira terjed ki. Más jogszabályok már tartalmaznak rendelkezéseket elhunyt személyek személyes adatainak kezelésére vonatkozóan is, mint például az egészségügyi törvény dokumentáció adatainak megismeréséhez fűződő joggal kapcsolatos rendelkezései.

Emellett a hatályban lévő Polgári Törvénykönyv a  kegyeleti jog intézményével védi az elhunyt személy emlékét, ami megsérthető az halott személyes adataival történő visszaéléssel is, a Büntető Törvénykönyv  pedig ehhez alkalmazkodva szankcionálja a kegyeletsértés bűncselekményét. Ezek a jogági szabályozások azonban csak az elhunyt emlékének megsértése, vagy az elhunyt emlékének becsületsértés vagy rágalmazás útján történő meggyalázása esetén teszik lehetővé a kegyeleti alapon történő fellépést, a digitális törvénysértésre nálunk sincs jogszabály.

Scroll to top