Az egész világon február 8-án, kedden ünnepelték a 2022-ben már 19. alkalommal megrendezett Biztonságosabb Internet Napot (SID: Safer Internet Day ). Az „Együtt a jobb internetért” témája ismét arra szólította fel a netet használó társadalmat, hogy csatlakozzanak, hogy az internetet biztonságosabbá és jobb hellyé tegyék mindenki, de különösen a gyermekek és fiatalok számára.
Charlie híres slágere a digitális térben is az egyik legfontosabb adatvédelmi-adatbiztonsági alapszabály. A szakértők szerint nem szabad elszakadni egymástól egy ember valódi személyiségének a digitális térben használt személyiségétől, divatos nevén avatarjától. Ha valaki csak annyit tesz meg, annyit enged meg magának az online világban, amit a valós életben is megenged, akkor nem érheti baj, zaklatás, nem válhat a kiberbűnözők áldozatává.
A mai tinédzserek már létezni is alig tudnak az internet nélkül – annak minden pozitívumával és árnyoldalával együtt. A gyermekek jogainak védelme számos területet ölel fel és foglal magába, többek között felhívja a diákok figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre. Az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Balatoni Mónika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár közreműködésével az L-Tender Zrt.-vel közösen indította útjára még 2014-ben „Az Internet nem felejt” elnevezésű programot, amelynek célja az volt, hogy tudatosítsa a fiatalokban az internet – ezen belül kiemelten a közösségi oldalak – veszélyeit.
A projekt a jogsértéseket, az interneten előforduló zaklatásokat és azok sokszor öngyilkossággal végződő következményeit volt hivatott bemutatni, fókuszban a prevencióval. Nem az internetezésről akarták lebeszélni a fiatalokat, hanem a tudatosabb és átgondoltabb használat ösztönzése volt az alapvető cél.
Változott a digitális világ
A program már hetedik születésnapját ünnepelte 2021-ben, s azóta bizony nagyon sokat változott az internetes trend. Rengeteg olyan alkalmazás, platform került be a köztudatba, melyekről 2014-ben még senki nem tudott. Molnár Inez, a tatai Eötvös József Gimnázium tanulója idén nyáron, a középiskolások kötelező közösségi szolgálatának keretében a hét éves program megújításán dolgozott, a mai tinédzserek szemszögéből elemezve a net veszélyeit. Szerinte a 2014-es programok és nyelvezet már elavult, felnőtt egy korosztály, a mai tinik internetes szokásai, szlengje, nyelvezete is rengeteget változott, gyorsult, ehhez igazodnia kell az Internet nem felejt projekt alapelveinek is. Inez hozzátette, az utóbbi években olyan új alkalmazások, platformok jelentek meg a digitális térben, melyeket a program indulásakor még senki sem ismert, mint például a Snapchat vagy a TikTok. Ezek egy új, gyors netes stílust alakítottak, ki, új funkciókkal, rövid videókkal. Egy dolog azonban nem változott, a regisztrációhoz minden adatot elkérnek a rendszerek üzemeltetői.
Ezt erősít meg Dr. Molnár Gábor adatvédelmi szakértő is, a projektben részt vevő adatbiztonsági tanácsadó cég, az L-Tender Zrt. vezérigazgatója. A jogász szerin nem hogy a gyerekek, senki nem olvassa el egy netes platform felhasználási feltételeit, ami például csak a legismertebb közösségi oldal, a Facebook esetében is közel 90 oldalas. Egy kattintás, és mindenki hozzájárul a regisztrációhoz.
Így aztán például azt sem tudják a szülők, hogy ha a gyermeküket ezen a felületen valaki életveszélybe sodorja, akkor maximálisan 100 dolláros kártérítést lehet követelni a Facebooktól. Egy másik ilyen példa volt, hogy sokan kedveltek a közelmúltban egy felnőttek körében népszerű lettországi társkereső szervert, mert jó volt a chat felülete. A regisztrációhoz a feltételek lett nyelven voltak megadva, ezt senki nem olvasta el Magyarországon, csak elfogadta egy kattintással, így azt sem tudta, a lett törvények milyen bejegyzéseket minősítenek bűncselekményként. Adatvédelmi szempontból ez a lehető egyik legnagyobb hiba egy egyéni net felhasználó esetében.
Tizenöt másodperc
A mai tinik jelenlegi legnépszerűbb platformja, a TikTok tömérdek mennyiségben árasztja a videókat. A rendszer elemzi majd felismeri az adott felhasználó netes ízlését, szokásait, ez alapján zúdítja rá a személyre szabott tartalmakat. Amerikában meg lehet élni egy influenszernek a reklámokból – Magyarországon nem lehet pénzt keresni a TikTokkal – van aki naponta 30 videót küld szét a világhálón. Molnár Inez kutatásai szerint már a 12-13 éves korosztály is használja ezt az alkalmazást, követi a videókat, a trendet, nem akar lemaradni a korosztály divatjáról. Az alkalmazásból élők viszont pont ezeken a gyerekeken, ezen a korosztályon akarnak pénzt keresni a reklámokkal, a befolyásolással : a tartalom által sugárzott döntések felé befolyásolással. Függőséget okozhat, nem egy tini már napi 7-8 órát tölt el a neten csak ezen a felületen, akár egy szerencsejátékos, folyamatosan várva a folytatást, az újabb tartalmakat. 15 másodperces tartalmakat, mert az alkalmazás kialakítói rájöttek, ez a generáció ekkora időtartamban képes a teljes odafigyelésre, onnantól már egy új tartalmat, új videót kell elé tálalni.
A TikTok legnagyobb baja, hogy nincs rajta olyan szűrő, mint ami megtalálható a Facebookon, vagyis bármilyen tartalom feltölthető, közzétehető, legyen az erőszakos, droghasználatra utaló, szexuáls tartalmú vagy éppen életveszélyes. Utóbbiban élen járnak az úgynevezett kihívó videók, mit például egy olyan, hogy valaki leugrik egy hídról egy folyóba, arra ösztönözve a nézőket, próbálják meg ezt ők is. Csakhogy a 15 másodprecben az nincs benne, hogy ez egy biztonságos híd, biztonságos folyó, a mutatvány nem veszélyesebb egy uszodai 2 méteres trambulinról végrehajtott ugrásnál, ami lehet, hogy egy követőnél már nem áll fenn.
Facebook hibák
Hosszabb beszélgetésekre a tizenéves generáció még ma is a Facebook felületeit használja, ami azért veszélyes, mert a zaklatások – a tinik körében az iskolai, egymás zaklatása – többsége még mindig ezen a felületen valósul meg. Olyan extremitások is megtörténtek ezen a paltformon, mint például a bérelhető barátnő esete. Fiatal lányok ajánlkoznak arra, hogy virtuális barátnőként, kapcsolatként szerepelnek annak az oldalán aki fizet ezért, s büszkélkedhet csinos párjával. Az üzlet végén aztán törlik az adatokat – ha törlik – de az internet nem felejt, a fizetős barátnő adatait úgy is felhasználhatják, ha már ő nem kínálja tovább ezt a szolgáltatást.
Molnár Inez kutatása szerint a Facebook óriási hibája s egyben felelőtlensége, hogy saját maga is kijelenti, nem tudja garantálni a felhasználók biztonságát. Elvileg az alkalmazás letöltésével és használatával a profil tulajdonosa elfogad egy nyilatkozatot, hogy a Facebook alkalmazásával nem kényszerít senkit sem jogsértés elkövetésére, nem használja fel zaklatásra, szexuális kényszerítésre, nem tesz közzé sértő tartalmakat. Az elfogadó nyilatkozat korhatárhoz kötött, de a rendszer ezt sem ellenőrzi, ha egy 12 éves gyerek beírja, hogy ő 22 évesként nyit új profilt, a rendszer elfogadja. A tizenéves korosztály az álprofilokkal, avatarjaival direkt azt akarja, hogy olyan dolgokat valósítson meg a felületen, amit saját maga, saját, igazi profiljával nem tenne meg, nem is merne megtenni. Aztán persze törli a profilt, csakhogy az internet nem felejt, nyomon követhető, s a Facebook felületen elkövetett zaklatásoknak, egyéb jogsértéseknek komoly büntetőjogi következményei lehetnek.
Tudatos használat
Mind a szakértő, mind a projekt fejlesztésében részt vevő diák szerint az egyetlen megoldás az ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésére, ha az internetet használó tinikkel megértetjük, a biztonságos nethasználat alapja, hogy a digitális térben használt személyisége ne távolodjon el a valós személyiségétől. Dr. Molnár Gábor szavaival élve, amit a való életben nem tenne meg egy tini, azt ne tegye meg a virtuális térben sem, legyen az intim video, iskolai erőszak, bármi. Az internet tényleg nem felejt, ha csak egy másodpercig van kint a digitális térben egy kép azt ezren is lementhetik, nem is beszélve arról, hogy bár a felhasználó azt hiszi, törölte a számára kényes adatot, annak nyoma marad, visszakereshető, elővehető, felhasználható, akár ellene is.
Csak a tudatos nethasználat a megoldás, a tudatos megelőzés. Ezt tudatosság fejlesztő előadásokkal, információkkal, impulzusokkal, képzésekkel lehet fejleszteni, erre kell építeni Az Internet nem felejt projekt új fejezetét. El kell érni, hogy a tinik belássák, nem szabad elszakadniuk a valóságtól, nem lehet két személyiség az egyén és a digitális avatar. A digitális szemlélet és a valóság közti egyensúly a megoldás, ennek felismerése, akár a digitális tartalomfogyasztás, akár a megosztás terén. Hogy a digitális térben is az légy, aki vagy.
A törlés és a valóság
Max Schrems évekkel ezelőtt megszűntette Facebook profilját, törölt minden adatot. Fél év elteltével élve személyiségi jogaival kérte a közösségi oldalt, adják neki oda az adatokat, amik vele összekapcsolhatók, 40 DVD-nyi anyagot kapott meg. Ezzel ő lett az év adatvédelmi embere.
Az osztrák aktivista szerint a legfőbb cél, hogy a Facebook az európai állampolgárok alapvető jogait is tiszteletben tartsa, ami jelenleg azért nem valósul meg, mert Mark Zuckerberg cége amerikai székhelyű, és a jóval kevésbé szigorú előírásokat kell csupán betartania. Ez nemcsak a Facebookra, az összes többi internetes óriáscégre igaz. A Kaliforniában jogot tanult fiatalember úgy véli, a személyes adatok védelme korunk egyik legnagyobb kihívása, főleg a 2001. szeptember 11-i New York-i kettős merénylet óta. Az Edward Snowden által tavaly nyár óta kiszivárogtatott dokumentumok bizonyítják, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) amerikaiak és más külföldi állampolgárok millióit figyeltette, és hallgatta le a terrorizmus elleni harc jegyében.