Új rovatunkban a hét legérdekesebb, adatvédelem, információbiztonság, GDPR és compliance témában megjelent cikkeit az L-Tender Zrt. szakértői elemzik. Cégünk jogi szakértői ezen a héten a hvg.hu oldalon megjelent cikk hátterét, megelőzését elemzi:
Bűnmegelőzésre hivatkozik a kereskedőlánc igazgatója, de azt nehéz megmagyarázni, miért tettek rejtett kamerákat olyan helyre is, ahol nincs lehetőség lopásra…
Az angol Southern Co-Op által használt rendszer komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, mivel akkor is figyel, amikor a vásárlónak nincs róla tudomása.
Az arcfelismerő rendszerek előnyeit többször hangoztatták már a szakértők. Éppen ezért ma már nemcsak a nagy technológiai vállalatok alkalmazzák ezeket, hanem például boltok is – azért, hogy kiszúrják a tömegben azokat, akik esetleg (ilyen-olyan bűncselekmények miatt) körözés alatt állnak.
Ilyen arcfelismerő rendszert használ többek közt az Egyesült Királyságban mintegy 200 üzlettel rendelkező lánc, a Southern Co-Op is. Nem mindegyik boltjukban használják, „csak” 35-ben. Azonban egy jogvédő szervezet, a Big Brother Watch így is komoly aggályokat fogalmazott meg az üzemeltetéssel kapcsolatban, ami után írásbeli panaszt nyújtott be az Egyesült Királyság információs biztosának hivatalához (ICO).
A szervezet úgy véli, hogy a rendszer üzemeltetése egyáltalán nem jogszerű, hiszen a platform által rögzített képek mindenkiről elkészülnek, aki betér a 35 bolt valamelyikébe. Sokan azonban nem is tudnak róla, hogy figyelik őket, ami „hátborzongató viselkedés” egy üzlet részéről – fogalmaztak a beadványban a BBC szerint.
A boltok üzemeltetője reakciójában azzal érvelt, hogy a Facewatch nevű eszközt csak ott működtetik, ahol korábban rablás, lopás vagy egyéb bűncselekmény történt. Az eszközt pedig csakis a személyzet védelme miatt vezették be. Hozzátették azt is, hogy a rendszer alapvetően arra hivatott, hogy ellenőrizze a boltba betérőket, akad-e köztük olyan, akinek a biometrikus adata szerepel valamely hatóság listáján. Ez pedig – fogalmaztak – nem egyenlő a kémkedéssel.
Az L-Tender Zrt. jogi szakértői tevékenysége során gyakran találkozik biometrikus adatok kezelésére vonatkozó ügyféli igénnyel. Jellemző tapasztalat azonban, hogy a biometrikus technológiák alkalmazására vonatkozó igény gyakran inkább a fejlett technológiák széleskörű elérhetőségén és nem azok feltétlen szükségességén alapul. Figyelemmel arra, hogy az adatvédelmi szabályozás a biometrikus adatok kezelést főszabályként tiltja, komoly adatvédelmi jogi szempontú előzetes vizsgálatot és dokumentációt igényel egy-egy ilyen technikai eszköz alkalmazhatósága. Fontos kiemelni azt is, hogy önmagában még a bűncselekmények, szabálysértések előfordulása sem alapozza meg a biometrikus adatok kezelhetőségét, különös tekintettel arra, hogy a bűnüldözési célú adatkezelést – az alkalmazandó jogi rendelkezések szerint – kizárólag arra jogszabályban feljogosított szervek folytathatnak.
