A legtöbb magyar cég úgy véli, hogy adatait biztonságos környezetben tárolja…
Egy adathalászat, egy orvtámadás, egy adatvédelmi incidens akár milliárdos károkat is okozhat!
Az informatikai eszközök védelme nem egyenlő az adatvédelemmel. A vállalkozások fele beéri azzal, hogy a számítógépek és laptopok védelmét a készülékek beszerzésekor vásárolt szoftverrel oldja meg, csak a vállalatok kétharmada költ külön biztonsági megoldásokba. Ezek a hibák egy adathalász támadás esetén nagyon sokba kerülhetnek.

Az adathalászok igen sokrétű – és folyamatosan gyarapodó – eszköztárral rendelkeznek. Jellemző például, hogy a támadó különböző trükkökkel, például hivatalosnak látszó üzenetekkel, hamis weboldalakkal igyekszik rávenni áldozatát, hogy szenzitív adatokat – például bankszámla-számot, személyes adatokat, jelszavakat – osszon meg. Kifinomultabb módszernek számítanak az olyan rosszindulatú szoftverek, amelyeket a bűnözők észrevétlenül, áldozataik nem megfelelően védett eszközeire telepítenek. Olyan kártékony programokról van szó, amelyek zárolhatják az eszközöket vagy titkosíthatják az azokon lévő adatokat annak érdekében, hogy pénzt csikarjanak ki a tulajdonostól.

A szakértők szerint ezzel a cégek nemcsak a kockázat mértékét, de egy adatvesztéssel járó támadás súlyát is alábecsülik, hiszen nem számolnak azzal a felelősséggel, hogy az üzleti partnerekre vagy akár az ügyfelekre vonatkozó információk biztonságáról is gondoskodniuk kell. Sok cég viszont magabiztos, túlbecsüli a védelme szintjét , s alábecsüli egy esteleges informatikai támadás lehetőségét. A túlzott magabiztosság pedig oda vezet, hogy nem fordítanak kellő figyelmet az adathalászat elleni védelemre.